Szerintem lusta vagyok önblogloni, így ide kerülnek majd a privát élmények is, ez van.
Még csak egy óra - már sütik a pizzám - kétszeres hős vagyok. A munka hőse egyrészt. Készülök a kurva 30.-ai határidőre... Leültem a laptop mellé, déli 40 fokban, moondjuk, jobb, mint rákban meghalni 10 év múlva, olvasom a pályázatot, de nem értem teljesen, ez még rendben lenne, de a mélységet a kiíró képviseli, látszik, hogy fogalmatlan, Hogy legyen Én így jó. Hős vagyok, mert megpróbálom mégis kitalálni, mit akarnak...
Ma büszke hős is lehettem és még hol a nap vége. Csinos biciklis lényt-lányt segítettem ki, imbuszkulccsal. Ő valamiért francia kulcsot keresett -nő na- , gondoltam is, a francba izgalmas lenne, jó "bringa" volt, de még kiscsihe. Jó fej voltam, megszereltem a váltóját és még egy kis intim párbészedet sem kértem cserébe, pedig a szitu idilli lett volna. Hülye vagyok, de van jobb, sokkal jobb. Mindenről Ő jut eszembe, már egy hete. Kívülről más, de belülről tök egyformák vagyunk. Ő sem tudja. Nagy Ő??? Maybe.
